Archive for the 'vélemény' Category

Apple Powermac G4 az íróasztal mellett

kelemenbandi | computer and vélemény | 2009. május 15. 22:17 | 1 Comment

Ha valaki fél évvel ezelőtt azt mondja, hogy ezt a posztot Apple terméken fogom írni, annak valószínűleg a képébe röhögök, és legyintek is egyet. Valamekkora esély azért volt rá, mert tudtam, hogy lehetne szerezni cuccot az os x-szel való ismerkedésre. Ez van hétfő óta. Lássuk akkor, hogyan is történt.

Egy nagyon kedves barátom a Graphisoftnál dolgozik. Az ArchiCad-ről meg köztudott, hogy windowsra és mac os x-re is fejlesztik, nem úgy, mint az AutoCad-et. Emiatt mondjuk nekem a mac alapból almás, mert sajnos nem vagyok építész, de nem dolgozni és ismerkedni azért szerettem volna vele. És nem egy napig.

Laciéknál van egy lottery játék, mindenkit, aki szeretne nyerni, bedobnak egy nagy kalapba, és nyugdíjazott gépeket sorsolnak ki köztük. Van, amiért fizetni kell,és vannak csak hozd el gépek is. Laci nyert egyet talán tavaly év végén. Erről pötyögök most. Mivel nekik otthon az íróasztalon egy Mac Mini figyel, ezért nem igazán akart ezzel a géppel mit kezdeni. Porosodott az V. kerületben. És várt rám. Hétfőn hoztam el, pályázatot vittem a minisztérium idevágó igazgatóságára, és kerültem egy picit.

8359851

A fenti tilosban parkolás végeztével – amit a Deák közeli újabb sétáló utca kialakítás miatt voltam kénytelen elkövetni – vezettem kábé 240 km-t, és beizzítottam a cuccot. 2000-es gép, akkor ez volt a nagyonerős. Egyébként a net kiételével minden marha jó. Szerintem memória kellene, és az is menne gyorsabban.

picture-2

Ami mocskosul pozitív, az az, hogy simán látja az itthoni ms hálózatot, ide-oda tudok bármit csinálni.  Egy bajom van,  ami miatt szívok egy rakat dologgal (.avi, ftp, ilyenek), mégpedig az, hogy Laci elfelejtette a jelszavát, mivel sokáig állt a gép, és vagy letöltök egy tiger telepítőt, vagy megvárom, míg jövő héten megérkezik a postás bácsi kezében. Szerintem ez lesz, mert ahogy kinéz, iLife is jön, videót meg szeretnék vágni, viszont ha letöltöm a 10.4-et, akkor nem bírom ki, és iLife-ot is szerzek be, ami meg az elkövetkező hétvége és jövő hét szempontjából nem lenne jó, mivel annyi dolgom van, mint a picsa, HEC-RAS modellt kell csinálnom, ami hála az égnek nem fut mac alatt, mert akkor úgysem dolgoznék.

Hát röviden ennyi, majd kiértékelek kábé másfél hét múlva, egyelőre tetszik. Viszont még mindig azt mondom, hogy mocsok drága lenne, ha újat kellene beszerezni. Ez ismerkedni jó lesz, pénz meg úgysem lesz újra, max majd szerzünk jobbat Lacin keresztül. :)

Kurvák és partizánok

kelemenbandi | vélemény | 2008. november 07. 09:19 | 0 Comments

Említettem már, hogy új helyre költöztünk. Csendes, belvárosi környék, ahol az ember fia tök nyugalomban élvezheti a nem munkában töltött időt. A vasútállomás cirka 10 perc séta, ahova eljuthatunk az Arany János utcán baktatva. Ahogyan közeledünk, érdekes arcokkal és kurvanénikkel is találkozhatunk.

Ezek a hölgyek pedig valószínűleg az esti kuncsaftjaikat a Kis Ernő utca – Ér utca sarkán élveztetik el. Valószínűleg nem is egyszer. Ez onnan tudható, hogy kotonok hevernek szanaszét a cirka 5-6 kocsit magába fogadni képes parkolóban.

A jelenség körülbelül két hete folyamatos, spermiummal töltött színes kotongumik, valamint ügyes szakemberek által dizájnolt dobozok borítják a néhol lyukas aszfaltdarabot. A hely mellett összesen négy darab kuka található (megszámoltam).

Ez úton kérném Nyíregyháza város tisztelt vezetőit, és igen tisztelt rendőri szerveit, hogy legalább egy táblát tegyenek ki a szomszédos Vasvári Pál Gimnázium kerítésére, a következő felirattal:

A használt óvszereket, valamint azok csomagolását a 10m-en belül található kukák valamelyikébe szíveskedjék elhelyezni, miután kielégítette aktuális kuncsaftját.

Köszönettel:
Nyíregyháza város Önkormányzata

Zajlik a zélet, kell a szabadság

kelemenbandi | család, munka and vélemény | 2008. október 13. 20:39 | 0 Comments

Alapvetően az ember örül annak, ha hazamegy. Most is így van ez, de az ok, ami miatt hazamenetel lesz, nem örömteli. Temetésre megyünk, amit az ember mindig szeretne kihagyni, mivel ha nem kell temetésre menned, akkor nem halt meg senki. Ozorára megyünk, keresztül a fél országon, holnap délután. Noémi nagymamáját temetik. Szar ez eléggé.

Én fejben ezt csak háromszor csináltam végig, mivel amikor apai nagypapám meghalt, még csak nyolc éves voltam, az nem olyan. A másik háromról meg nem kell most beszélni. A többi aggódós dologról sem, írtam itt már arról eleget.

Szóval megirányozzuk Ozorát, aztán Baja, Budapest, és valószínűleg Valkó. Táppénzen leszek. Nem azért, mert a jobb térdem két hete kétszer akkora, mint a bal, hanem azért, mert az ember ifjú munkáséveiben igen kevés szabadsággal rendelkez.

Van egy elméletem erre. Úgy szól, hogy ha én hoznék döntéseket a jómunkásemberek szabadságával kapcsolatosan, akkor minden kiadható szabadság az évek múlásával csökkenne. Mivel mikor van az embernek szüksége mocsok sok szabadságra? Amíg “fiatal”, kéremszépen. Ötvennyolc évesen nem akarok én majd hatalmas országtúrákat tenni, hanem örülni fogok annak, hogy nem kell bemennem a vízügyhöz, és mondjuk horgászhatok évente két hetet valahol, vagy mittudomén. Jelen pillanatban van huszonöt napom évente. Ami semmire sem elég. Idén pláne, de ez mindegy.

Alapul vegyük azt, hogy egy hazamenetel minimum két nap szabadság. És akkor pénteken és hétfőn utazunk, egy hétvégét töltünk a szüleimnél. Ezért hetes turnusokat tolunk, de inkább kétheteseket, és országjárást csinálunk olyankor. Mert még van hova menni. De ha már öreg leszek, akkor majd jönnek a gyerekek, nekem meg nem kell majd sehova mennem, maximum a szabadság idején meg kell tennem a hútőszekrény és a kanapé közötti utat.

Szóval ezt az nagy embereknek megfontolás céljából erősen figyelmükbe ajánlom. Mert a sok fiatal nem azért van ám táppénzen. Hanem vagy a kisgyerek/ek miatt, vagy mert pihenni megy, vagy éppen szomorú dolgok történtek vele, és három nap nem elég. És ez nem biztos, hogy így jó.

Sörteszt

kelemenbandi | sör and vélemény | 2008. május 26. 21:14 | 1 Comment

A ma esti posztban két fajta sör áll egymással szemben. A dolog apropója az, hogy ma jártunk először abban az áruházban, ami nemrég nyitott országos hálózatot kis hazánkban. Ami ebben a megmozdulásban érdekes volt az az egyszerre, egy napon nyitás. Tizenmittudoménhány üzlettel. És vannak sörök, köztük az alábbi két érdekesség.

a két alany

A két doboz 0,33-as, osztrák gyártmány. Alkoholtartalma 2,5%, ami valószínűleg térfogat. Véleményem szerint csak a fent említett lánc boltjaiban kapható, vagy csak én nem láttam még sehol máshol. Az egyik narancsos, a másik citromos. A pontos megnevezésük pedig: Karlskrone Beer&Orange, valamint Karlskrone Beer&Lemon. Amikor megláttam, egyből érdeklődést mutattam a dobozok iránt. Valamiért vonzza a tekinteteket. És mocskosul érthetetlen volt mindkettő. Amikor az ember elolvassa az összetevőket valami olyasmit lát, hogy E-ből öt fajta ül benne a dobozban. Ilyenkor szokták az okosok azt mondani, hogy meg még az, aminek a nevét írták rá.

Jelen pillanatban a narancsos van kibontva. Igen érdekes, baromira szénsavas. Magyarán kurvára büfögtet.

Vélemények:

Narancsszörpös sör.

Noémi

Szar.

gábor

A citromost most bontom ki, de előtte elpusztítom az előző alanyt.

Vélemények a citromos folyadékról:

Fincsi, jól esik, de semmi íze nincs.

Noémi

Cukor kéne még bele. A citromos Szalon jobb.

gábor

Összegezve a tapasztalatokat, a két cucc mondható enyhe alkoholtartalmú üdítőitalnak, ami valószínűleg szeszes mivolta miatt hidegen baromira frissít. A lényeg az, hogy egy kiskóla – ami szintén 0,33 l – emlékeim szerint 129 Ft-nál többe kerül. Szóval talán ez jobban megéri. Vezetni viszont nem lehet vele.

Egy biztos: a bacardis üdítőitalokkal nem szabad összehasonlítani. Pedig bontás előtt még azt akartam, holott tudom, hogy a kettőnek az égadta világon semmi köze egymáshoz.