Amikor a magyar ember -legalábbis én- kiad majdnem 400 forintot egy messziről tényleg japánnak tűnő sörért, akkor azt várja, hogy azt Japánból hozza ide valaki. Amikor hazaér, még nincs semmi gond, mert csak a hűtőbe teszi be a szerzeményét, és várja, hogy már kibonthassa, mert az jár a fejében, hogy bazdmeg, milyen sört ihatnak ezek a japánok. Aztán amikor nekimegy a sörnyitóval, akkor már a cimkét is megnézi, és azt látja, hogy ez valami fasza liszensz cucc. És utána megfordítja.
Bár ne tenné.
Mert szereti ugyan az északi söröket, a cseheket meg pláne, de kéremszépen, japán sört ne csináljanak már Csehországban! Ha legalább kambodzsai lenne, vagy a picsa tudja, hova való, akkor oké. És értem én, hogy eredeti japanishe recept, meg minden, de ne legyen már cseh. Az legyen a Budvar, ami már ugye Budweiser, mert azt ott kell csinálni! Mint ahogy a Borsodit meg itt kell, Bőcsön, a Hernád partján.
Röviden és tömören ennyit a japán sörről, ami ha tényleg liszensz alapján készült, akkor semmi extra.
