Archive for the 'politika' Category

Totya mondta

Múlt hét szerdán akadt a kezembe egy levél bent a cégnél, március 7-i dátummal. Nyílt levél, állásfoglalás, nevezzük, ahogy akarjuk. A vízügyi ágazat addig pletyka szinten tervezett elvonásairól szól. A lenti képre klikkelve meg is található.

Ha valaki nem nézné meg, annak röviden összefoglalom. A dolog lényege az, hogy a kormány által belengetett megszorítások/reformok (mindenki válassza ki a neki tetsző szót) logikus módon utolérik az állami szerveket. Érthető a dolog teljesen. Ha meg kell húzni a kiadásokat, akkor nincs mit tenni, rántunk egy jó nagyot a gatyamadzagon, lehet, hogy belevág majd a húsba, de le van szarva, ki kell bírni.

Az előzetes pletykák szerint ágazatonként 10-10%-os elvonásokról volt szó. Ezzel szemben a vízügyi ágazat 40-45%-os forrásmegvonása kapott szárnyra. Amiatt is érdekes ez, mert a tavalyi nagy árvíz után több platformról is a minden lesz kifejezés jut az eszembe. Kellene is az a minden, de ha nem, akkor nem.

Az igazság az, hogy betudta az ember pletykának azt a 45%-ot, beszéltek itt már mindenfélét ágazatilag, fele sem volt igaz nagyon sokszor. Most ellenben valamiért én, a lószarrúgdosó kis senki úgy érzem, hogy ebben a számban eléggé lehet valami. Sosem volt még olyan, hogy két elismert szervezet, jelen esetben a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Mérnöki Kamara egy pletykára hagyatkozva ír meg egy állásfoglalást. Egyszerűen nem vállalnák be, ha nem lenne kellőképpen alátámasztva, véleményem szerint egy rahedli forrásból. Magyarán ki lehet indulni abból, hogy a dolognak igazságalapja van. A félsz azért van ilyenkor az emberben, mert az elmúlt cirka egy év alatt a pletyka szinten felbukkanó dolgokból kőkemény megvalósítás következett, ha teszett, ha nem.

Nem tisztem nekem semmit és senkit minősíteni, nem is fogok. A fenti betűhalmaz apropója egyszerűen annyi, hogy tessék már belegondolni, hogy mi a fene lesz majd akkor, ha jön megint, tulajdonképpen mindegy, hogy hova egy tavalyi szintű árhullám, ami egy lefelezett létszámú vízügyet ér itt a Kárpát-medencében. Az árvízvédekezéshez, ami ugye totális állami feladat, és a vízügyek dolga azt végezni az állami fővédvonalakon, az önkormányzatin mondjuk, hogy a katasztrófavédőké (itt a mondjukon a hangsúly, de ez megérne egy külön misét), akkor az árvízvédekezéshez felállt védelmi szervezet állna országos szinten cirka 1500 emberből, mivel az én buta fejem azt mondja, hogy 45% körüli megvonás az 45%-os leépítéssel is jár, mert egyszerűen nem lesz miből kifizetni annak az előbb említett százaléknyi embernek a bérét.

Ezzel egy valag pénz megspórolható. Ez tény. Ha a végkielégítéseket nézzük, akkor nem biztos, hogy jól jár az állam rövidtávon, márpedig szerintem jelenleg ez a fő irányvonal, tartani kell az idei hiánycélt, bármi áron. Tartsuk is. Kell az.

De ha a fenti dolgok valóban így lesznek, akkor az isten mentse meg azt a majdani 1500 embert, akinek egy LNV-s árvizet végig kell csinálni majd valamikor. Kevesen vagyunk így is. Ennyi pénzért nem kifejezetten vonzó szakma ez a fiataloknak, mindenki megy kivitelezőnek, az sokkal jobban megéri. És a fenti pletykák/nem pletykák miatt azt hiszem, hogy az elmúlt pár napban elég sok még vízügyes kollégának megfordult ez a fejében, és nemlétező állások után kutat az erre szakosodott oldalakon, mint ahogy én is, hogy ha ez az egész valamilyen szinten valóra válik, akkor ne kapkodás legyen a vége. Meglátjuk, a jövő zenéje még ez. De az biztos, hogy vízügyes pályafutásom alatt még soha nem éreztem ennyire fogalmamnincsmilesz helyzetet, mint most. Bízni lehet, az még nem fájt senkinek! Mindenkinek a maga módján. Ide lehet képzelni a hajrámagyarországhajrámagyarokat is, ha valaki éppen akarja. Mindegy.

De van egy olyan érzésem, hogy balhé lesz, nagy balhé. Totya mondta!

Ferenc beszélt

Nem szoktam politikáról írni általában, de most megteszem.

Index cikkre hivatkozunk.

Azt mondta Ferenc, idézem (ahogy a Bárdos szokta):

“a versenyszférában dolgozókat a kormány egy ezermilliárdos foglalkoztatásmegtartó csomaggal akarja védeni.”

Ez hatalmas valószínűséggel abból a zséből lesz majd, amit ma nagy csinnadrattával bejelentett mindenki.

Ezt kérdezték Ferenctől az interneten:

“a közszféra dolgozóit miért kétszeresen büntetik (bérbefagyasztás és a 13. havi fizetés megvonása)?”

Mellékesen megjegyzem, hogy a benti pletykák nem csak erről szólnak, hanem kafetéria megvonásról is. Magyarán se kajabón, se initrnetpénz hatvanezerig. (Mi ezt választjuk az utazási csekk helyett.) Meg velnesszutalvány senemlesz, ami gyógyszertárban jó.

És mit mond erre Ferenc, na mit, bazdmeg? Hát ezt:

“az igazi büntetés a munkahely elvesztése lenne. Hitelekből pedig nem szabad bérre költeni.”

Kérdezném Ferenctől, hogy a versenyszférának adott hiteleddel miből költesz, baszki, és mire? Munkahelyeket tartanak majd meg vele, hogy ne kelljen kirúgni annyi embert, és maradjon, aki szódásüveggumit csinál, bazdmeg!

Ezek után gondolkodik el az ember, hogy elmegy a picsába a cégétől, és szarik az elveire! De ezt még majd kifejetem. Tűzoltók lesznek majd benne, meg katonák.

Rájöttek az okosok

a felesleges völgyhídOlvasom az indexen, hogy az autópályaépítések, meg völgyhidak, meg nem hatékony dunaújvárosi híd, satöbbi.

Egy dolgot szeretnék ezzel kapcsolatosan kiabálni az internetbe bele! Ezeket a dolgokat a pórnép tudta eddig is, kéremszépen. A állami szék pedig ellenőriz olyanokat, amiket még egy 10 éves gyerek is lát. Történetesen ezt írja az index cikke, egyből az elején: “Több súlyos hiányosságot, olykor törvénytelenséget találtak a számvevők a tavaly épített sztrádaszakaszok ellenőrzése során.”

Ez a része még oké. Ellenőrizzenek, keressék az elbaszott pénzt, találják meg azt, aki az egész magyar autópályát a legdrágább kilóméterenkénti úttá tette.

De azt már nehogy, hogy ellenőrzés kell ahhoz, hogy a völgyhíd, meg a dunaújvárosi híd fölösleges, kihasználatlan, nem kellett volna. Megsúgnám itt csendesen, hogy a szekszárdi is az. És mire odaér az autópálya, ami a 9-es lesz, ha lesz, addigra lehet újjáépíteni, meg építeni mellé még egy ugyanolyat, vagy konzolosra megcsinálni, mert azon négy sáv csak bicikliútból fér el. Ahhoz meg kurva drága.

http://www.floodsite.net/images/tiza2.jpg

És itt kanyarodjunk az én asztalomhoz (árvízugye). A 21. századra eljutottunk oda, hogy töltés nem épül állami pénzből. Talán részben igen. A KEOP-ban van némi állami zsozsó. A java EU-s lóvé. Az autópályában pedig elvileg benne van a benzinből egy vödör zsozsó, és még a kutya tudja mi. Amit beleteszünk a kasszába. Az állami, vízkárelhárítással foglalkozó cégek pedig pályáznak és szívnak. Mert az állami feladat nem látható ám el csak úgy, csuklóból.

Biztonság emberek, a figyelünk rátok. Megadjuk, elvágjuk, minden. És majd azt felejtik el mondani, hogy ezért konkrétan kibaszott sok ember gürizett, nagyon sokat, hogy a faszán állami feladatot EU-s léből készítsük el.

Fölbasztam magam. De lesz töltés. Ez a lényeg. Csak ki kellene mondani egyszer. Hogy szarunk mi ám bele ebbe az egészbe.

Ennyi!

Gábor lett a jani

(Várni akartam a poszttal addig, amíg valamiféle reakciók nem gyűlnek össze, és valami visszhangja nem lesz a dolognak. Itt kell még megjegyeznem, hogy nem szokik itt nagyon politikai poszt lenni, de ezt szerettem volna a “nagyközönség” elé tárni.)

Először talán a kilencvenes évek közepén láttam Fodor Gábort, Baján, az egykori Központi Moziban, vagy ahogy még emlegetik, Színházteremben. Azokban az időkben másodikos gimnazista voltam, szadesz pólóban jártunk suliba, piros-fehér zöld madaras logó, körbe felirat, meg volt egy tudjuk, merjük, tesszük feliratos is, édesapámtól nyúltam mindkettőt. Volt fidesz jelvényünk is, konkrétan a rémi szervezet jelvénye, mivel jelvényt csináltak, rémi szervezet meg nem lett, ezeket kaptuk. Akkor még valamelyest közösen tolták a szekeret, bár Gábor már eszdéeszes oktatási miniszter volt. Tehát kábé ’95 környékén jártunk ekkor.

Ha mindenre tökéletesen emlékszem, akkor még a Kuncze volt ott, poénkodtak is a magassági viszonyokon, és összességében egy jófajta beszélgetést kerekítettek ebből az egészből. Hogy kivel voltam, már nem emlészem. Az biztos, hogy nem egyedül. Mindegy.

Ezután jött a lemondás. És el is felejtettem, néha megjelent a kócos fejével a televízióban, meg olvastam vele mancs interjúkat, ennyi.

Az évek múlásával úgy alakult, hogy a vízügyes szakma elszólított otthonról, magyarán kurva keveset járok manapság a Központi moziba. A Fodor Gáborral való közvetett kapcsolat szintén a vízüggyel jött. Mindenki tudja, hogy Gáborunk 2008. májusában Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter lett. Persányi Milós, ex- és jelenlegi állatkertigazgató urat váltotta a poszton. Nagy elvárásokkal tekintettem eme történések elé. Kíváncsi voltam, hogy mi újat hozhat Fodor úr a vízügy (és hangsúlyosan csak a vízügy) kapcsán. Röviden összefoglalva semmit. A Rába mizérián kívül. De ez csak az én véleményem.

Kóthay Laci, ex debreceni igazgató lett közben az államtitkár, ami talán majd előbbre viszi ezt az egész szakmát. Sokan így gondolták ezt akkor. Köztük én is. Erről azt hiszem később kell majd kifejtenem akármit is.

Egy biztos. Fodor úr a környezetvédelmi (és csak a környezetédelmi) tárcát faszán vitte, fasza fol a sajtó, eladták az egészet jól. Ezzel azt hiszem jól be is mutatott mindenkinek, aki annak idején kérdéseket tett fel a miniszterségével kapcsolaban. Egy dolgot sajnálok. Ez pedig az, hogy a vízügyes szakmának nem volt akkora befolyása Fodor úrra, hogy jobban odafigyeljen rá. De ez lehet, hogy a miniszteri stábnak köszönhető. Nem tudom. Mindig azt a vasat kell ütni, ami meleg. A környezetvédelem akkor ez volt. És még talán most is az.

Eme priódus vége az lett, hogy Gáborunk 2008. április 30-cal lemondott. És tudott emelt fővel távozni. Csak azt nem mondta éppen, hogy ezt megcsináltam. Félig mondjuk meg. Ami nekünk vízügyeseknek nem biztos, hogy jó. De ez az odafent említett másik poszt témája lesz egyszer.

Ezek után pedig jött a szadeszes elnöki kampány. Akárki akármit mondott erről, nekem teljesen egyértelmű volt, hogy egy hellyel-közzel fasza miniszterség után kurva nagy eséllyel indul el. Hiába csináltak Kóka úrnak szimpatizáns videót. De nem gondoltam volna, hogy kettő, azaz kettő szavazattal lesz befutó.

Így utólag ez már tök mindegy. Fodor Gábor az eszdéesz elnöke. És a tervei között szerepel valami ilyesmi is:

Mint mondta, feltett szándéka, hogy a következő hetekben felkeresi mindazokat, akik az SZDSZ-t elhagyták, s valaha a párt meghatározó személyiségei voltak. Szeretném világossá tenni a számukra, hogy nyitva az ajtó – hangoztatta.


forrás – hvg.hu

Magyarán back to the ’90s. Meglátjuk, mi sül ki belőle.

Pályázat

Árvizes vagyok, szeretem a munkám. De vannak olyan dolgok, amikor az ember mocskosul szívesen káromkodna egyet, és rohadtul leírná, hogy mi a baja. De nem szabad.

Konkrétumok nélkül arról van szó, hogy egy három hónapos munkán dolgoztok osztály szinten kábé egy hetet, mert annyi van, megcsináljátok faszán, nyertek, aztán a nagyon felső vezetés úgy dönt, hogy mondjátok azt, de rögtön, hogy nem is akarjátok ti ezt igazándiból.

Pedig de. És az ember azt érzi, hogy az Európai Únió megkönnyítené a dolgokat, a magyar állam, vagyis annak egy algysége, vagy nevezzük, ahogy akarjuk, pártpolitikától függetlenül meg olyan szinten keresztbe tesz, hogy még.

És nem is szart akartatok ti ott közösen, hanem “megváltani a világot”, és utána örülni, hogy milyen kurva jó.

tóta w.

Minden nap megnézem a tóta w blogját, mert mindig akad valami érdekes. Néha még reagálok is a szerintem teljesen faszságokat beszélő emberek szavaira, persze nem konkrétan nekik címezve, hanem.

A tegnapi poszttal mondhatni egyetértek. Tiszta erőből. Benne foglaltatik a szocializmusról alkotott véleményem, amit más helyeken ezidáig bőven kifejtettem.

Ez mindegy is. Ami nem mindegy, hogy azt nem tetszem érteni, hogy miért gondolják a fent említett logon nyálukat verő emberek, hogy a sültgalamb neki repül, ha más dobálja szana és széjjel? Miért, bazd meg, miért? Dolgozni, fizetni és megint dolgozni, ebből áll az kurva nagy kapitalizmus, amit legeslegjobban a nyálukat verő – jobboldali – embertársaink akarnak, vagyis mostmár nem is, mert inkább hippinek tűnnek, elfordulnak jobbról ezerrel. És ez baj. Mert ha tekerem magam mindenhova, akkor mit képviselék vala? Semmit. Azt.

És itt kanyarodnék vissza a hozzászólásokról árpád cikkére, amibe még ezt valahogy bele kellett volna adjusztálni, hogy az igazság ezek szerint itt is van, meg nincs is. Talán így a kedves kollégák megértenék a frankót, hogy ne legyen már vezérem/vezéretek sakkparti ebben a kurva osrzágban.

liszön tu jór hárt

Tegnap este tévékapcsolgatás közben beleakadtam Orbán Viktorba hajdúpéter barátunk frenetikus Esti Frizbi című műsorában. Azt hiszem már ez is minősít, de nem ezt akarom elemezni, hanem:

Vitya mondandójából valymit se hallottam, de gondolom mindenféle gyerekügyek, meg család, meg ilyesmi lehetett. Aztán a végén (és most kapaszkodjunk meg) Koós Réka elénekelte a só színpadán a roxettől a liszön tu jór hártot!!! Szavazás előtt bazzeg!!!

Tiszta nosztalgia!

Fodor Gábor

Tökéletesen érintett lettem Fodor Gábor ügyben.

Történt ugyanis, hogy letette a nagyesküt -amihez granulálunk neki- és azóta ő a nemtudomhánymillió magyar környezetvédelmi minisztere.

Egy dologra szeretném felhívni a figyelmet! Fodor Gábor -akivel mellesleg szimpatizálok/tam- nem a környezetvédelem minisztere csupán, hanem az fene nagy, és a kilencvenes évek eleje óta kurvára csökkenő vízügyi szakágazaté is. Ezt rendszeresen elfelejti minden őt kérdező (és talán ő is), mint ahogy ezt tegnap láttam a magyar egy mittudomén melyik esti műsorában. Kérdezték mindenről. Kivéve egyet.

Kezdeném talán ott a dolgot, hogy tulajdonképpen mindegy, hogy ki ül a legtetején a dolgoknak, csak jó politikus legyen. Fodor talán az. De akkor, amikor az országban az árvizekre mindenki csak akkor emlékszik vissza, amikor valaki megmondja neki, hogy mikor volt, hol kutakodjon a hülye agyában, akkor ott akkor kell környezetvédelmi miniszternek és környezettudatos gondolkodás nevelőnek lenni, amikor nem pályázati pénzekből kell töltést, meg árvízi tudatosságot fejleszteni.

Nem szabad elfelejteni azt, hogy az a minisztérium ott az nagy budapest fő utcáján nem csak a környezetvédelemé ám. Főleg a riportereknek nem. És Fodor Gábornak sem.

Csak most a környezetvédelem a divat. És ide illenék egy Neurotic szám.