kelemenbandi [pont] hu » költözés

Belváros

kelemenbandi — Wed, 01 Oct 2008 05:30:48 +0000

Pénteken Tamás kolléga, és a céges kisteherautó segítségével felhurcibáltunk pár dolgot a számunkra új lakásba, miután reggel 8 óra körül hívott Éva, hogy megérkezett a hitel, ők meg pakolnak kifelé, és kettő körül kaphatunk kulcsot, aztán hajrá.

Ment is minden simán. 4-en pakoltunk szombat reggeltől, másfél nap kellett, hogy a régi lakást telkesen kiürítsük, már csak a csillárokért, és a biciklimért kell visszamenni, ennek pedig ma lesz a napja.

Vasárnap déltől következett a bútor összeszerelés, mindent helyrerakás, takarítás. Jelen pillanatban üres dobozok tömkelege halmozódott fel a lakásban, ezzel kapcsolatban az jár az agyamban, hogy jól elvisszük a hulladékudvarba, ahol mindenféle bónokat adnak érte, amit egy virágboltban cserepes virágokra lehet váltani. Ami jó, mivel a dupla alapterület miatt a zöldfelület lényegesen kisebb a lakásban.Szóval eddig minden fasza.

Az internetember meglepetésemre tegnap a júpící ügyfélszolga ígéretéhez híven megérkezett, mivel át kellett költöztetni a netünket. A tévét még nem lehet, úgyhogy amíg az előző tulaj nem mondja le, addig az ő minimaxát nézzük délutánonként. Visszatérve a netre. Jön a srác, kérdi merre, bevezetem, előszed kábelt, mindent, mondom, azt hagyhatod, csak dugd rá, és írd a papírt, mert én már mindent megcsináltam. És ez ebben a vicces. A költöztetés bent történik, a júpící gondolom nagyon számító központjában, és nem nagyon kell ki ember, ha a delikvens tisztában van azzal, hogy a kábelek végei hová kell, hogy csatlakozzanak. De mindegy, megírta a papírt, és működhet az itthoni hálózat, amiben azt élvezem, hogy full jelerősséggel tolhatjuk a lakás legrejtettebb zugaiból is a netet, ami engem vidít. Itt, a belváros kellős közepén.

Közeledik a vége

kelemenbandi — Tue, 23 Sep 2008 18:52:53 +0000

A mai nap 11-kor leléceltem a vízügyről, mert be kellett mennem a biztosítóhoz, kérni egy igazolást, miszerint a vásárolandó lakásra kötöttünk mindenféle károk ellen védő cuccot, pénzért. A vicces a dologban az, hogy az ingatlanközvetítő hitelese intézte a biztosítást, elment nyaralni mittudomén mikor, és baszott szólni, hogy van-e, vagy menjek, csináljam. Mert a hitelt adó bank kéri. Ezért tegnap felhívtam a biztosítót, illedelmesen bemutatkoztam, és bediktáltam a lakcímünket, meg az új lakás tartózkodási helyét, és megkérdeztem, hogy ugyan van-é nekünk ott biztosításunk. Kiderült, hogy ezt az egyet elintézte a fiatalember, mert ezen kívül csak bevitte a papírokat a bankba. A többi szarral én rohangáltam, aki ugyancsak fizetni fog ezért az egészért, nem is keveset, és nem is jövő hónap elejéig. Mindegy. Leszarom.

Szóval minden adott volt ahhoz, hogy a pénteken megkapott, átolvasott szerzősét aláírjuk, aztán megebédeljünk (én tökfőzelék pörkölttel, Noémi paradicsomos káposzta fasírttal), és áttipegjünk a közjegyzőhöz, aki azért, mert tud olvasni, és vannak gépelni tudó alkalmazottjai, kiállított nekünk egy számlát 45420 egység magyar fizetőeszközről. Aranybánya, baszki, aranybánya.

Ezek utána földhivatal következett, ahol a rendelkezésre álló protekció felhasználásával 5, azaz öt perc alatt széljegyre került a bank a tulajdoni lapon. Már csak vissza kellett vinnem a csajnak a cuccokat, és nyugtázhattam magamban, hogy már az Isten se’ ment meg minket attól, hogy ez legyen az előszobánk, itt balra.

Így állunk

kelemenbandi — Mon, 04 Aug 2008 19:40:57 +0000

Eladtuk a lakást. Ez volt a múlt hónap első történése. Aztán terv szerint nekiindultunk nyaralni. Úgy gondoltuk, hogy a lakáskeresés ráér, majd ha hazajöttünk. A veszpémi Utcazene Fesztivál péntekén jött a telefon, természetesen kvimbi koncert előtti nap, hogy hétfőn be kell mennem dolgozni. Szabadságmegszakítást eszközöltem. Kedden este negyed kilenckor Noémi már a nyíregyházi sebészet műtőjében feküdt, körülötte orvosok. Pénteken engedték ki. Hétfőn fizette a vevő a lakás első részét, szerződéskötés után lakást nézni mentünk. Hármat néztünk meg a 10-ből, ami fent maradt a rostán. Szerdán bementünk az ingatlanoshoz, kutakodni, hátha akad még valami jó. Nem akadt. Abban maradtunk, hogy a hétfői másodikat mégegyszer megnézzük. Este hatkor már lepakoltuk a foglalót a jövendőbeli étkezőnkben a konyhaasztalra. Átszervezni kellett. A mi vevőnknek elmesélni, hogy miért kell a két fizetésből három, faszán megértette. Mert hétfőn mi kötünk szerződést. Ez letudva. Ügyvéddel időpont. Letudva. Hitel után rohangálás. Holnap végleg letudva, választunk majd egyet.

Az abaqoos számlán öt ember áldozott ránk, nekik köszönjük, beépül a majdnem kétezer forint a lakásba. Ha valaki gondolja, még cirka másfél hónapig mindent szívesen fogadunk. Utána a lakás projekt bezár. És posztolom az eredményt. Ami valószínúleg péjpálról nem fog szólni, mert a projekt azon része teljesen eredménytelen.

Szóval a fentiekből levont rövid konzekvencia: sűrű júliusunk volt, szép is volt, rossz is volt, összességében viszont minden fasza, és a seb is gyógyul.