Archive for the 'én' Category

Page 2 of 8

Recycling

Kiskoromban mocsok sok legóm volt. Ha emlékeim nem csalnak, akkor az ötödik szülinapomra kaptam egy komplett Shell benzinkutat, onnantól kezdve meg jött kukásautó, rendőrmotorcsónak, tűzoltóállomás, kocsik, motorok, mindenféle jófajta cucc.  Egy csomó része elkeveredett, de a java dobozokban és egy aktatáskában aludt cirka 20 éven keresztül. Amikor is legutóbbi otthon töltött pár napom közben előkeresetem, és hazahoztam Bodzának. Apukámtól kapott karácsonyra egy doboz mindenféle színű lego kockát. azt egészítettük ki vele. A húgom cuccai is előkerültek, amik csőrike, macska, konyha, repülőgép, valamiféle kert, ilyesmi.








Ezekből szoktunk mostanában építkezni. Bodza nagyon élvezi, ma például egy kisvárost, vagy falut, vagy mit építettünk, Noémivel csináltak a napokban két házat, velem régebben még kettőt, meg csináltak buszt. Mi ma építettünk traktort, autót, ilyesmit, és eljátszottunk vagy egy órát. Az kell mondjam, élveztem eléggé. És Bodza is élvezi, hogy apa régi játékaival nyomatjuk. :D

Árvíz van, ügyelek

3:27, Nyíregyháza, Széchenyi utca 19, 207-es iroda, lassan 24 órája fent.

[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=4gjsdwidKnc[/youtube]

Ha hazamegyek, aludni fogok, az hétszentség!

Születésnap

Tegnap lettem 31 éves. Szaladunk kifelé. Egy az ajándékok közül itt alant. Konyha Mikinek köszönet érte!

Egy év

Nem írom ide, hogy mi merre hány méter, aki tudja, az tudja. Vagy megnézi a tavaly április 12-i posztot. A lényeg az, hogy még mindig szar, és furcsa minden. Végezetül pedig egy kép, amit tök véletlenül tavaly január 12-én csináltam, hívtam elő, és 13-án szkenneltettem.

12:36

Tavaly október végén voltam otthon utoljára. Mondjuk azt, hogy fél éve. Mindenszentekkor. Szerintem nem volt még ilyen fél éves periódus, lassan lehet, hogy ez lesz a temrészetes. Mivel ugye az ember messze van, nem minden nap lehet csak úgy leugrani Bajára. De ma 12:36-kor felülök a vonatra, és hazafelé veszem az irányt itthonról.

Apával beszéltem pénteken, azt mondja, szarrá van zúzva a város, a Szegedi út-Czirfusz utca kerszteződésében körforgalmat gyártanak, a Rendőrség előtt is szét van zúzva minden, meg a Vonatkert előtti parkoló is be van áldozva valami jobb ügy érdekében. Kíváncsi vagyok eléggé, hogy mi a nagy büdös helyzet otthon. Meg temetőbe is kell mennem, tulajdonképpen ez az elsődleges, amiért nekiindulok.

A tervek szerint szerdán jövök haza.

Elosztó

Szerintem évekig úgy maradt volna, ahogy volt, de mivel lett egy nagy, így megmutathatom, hogy mi volt előtte, és lett utána. Remélem észre lehet venni a különbséget. Szóval akkor:

előtte

utána

Ennyit szerettem volna elmondani erről!

Long Way Round

Múlt héten az itthonlét alatt tartottam egy spontán sorozatmaratont. 17 rész, esténként, napközben, szépen szétosztva. Két útifilmet (ha az) néztem újra végig. És ismételten meg kellett állapítanom, hogy ha egyszer az életben csinálnék valami ilyesmit, akkor azt így csinálnám, mert így kell. Azok kedvéért, akik nem tudják, hogy miről beszélek, röviden összefoglalnám ezt az egészet. Kezdjük a sorozat első szériájával:

Long Way Round

Két fiatalember, Ewan McGregor és Charlie Boorman elhatározza, hogy mennek egyet motoron. Hosszút, körbe. Tulajdonképpen a két színész esetünkben lehetne bárki, habár akkor nem hiszem, hogy lett volna motor (meg pénz az egészre), ami első körben a KTM lett volna, de kiderült, hogy ők bizony nem akarnak adni. Így lett a BMW. Ezzel mentek. Vittek magukkal operatőröket, közülük egy szívott velük mindenhol, kivéve az elején, mivel nem volt jogosítványa, motorozni meg csak azzal lehet, így ő vizsgázott, amíg a fiatalok Nyugat-Európát szelték át. Volt még két autó, aki vitte az ellátmányt, a másik operatőrt, raktározta a filmeket, a határon intézte a dolgokat. Ezen kívül csak nagyon ritkán mentek együtt. De mentek. Londontól New Yorkig, keletnek haladva.

lwr

2004. április 14-én indultak neki, július 29-ig mentek 31000 kilómétert. Közép- és Kelet-Európa után jött Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán, Mongólia, majd ismét egy kis Oroszország, Alaszka, Kanada, USA. Keresztülmentek mindenen, hegyen, völgyön, folyón. Volt, hogy Tátrákkal kellett átvinni a kísérőautókat a motorokkal együtt egy folyón, volt, hogy csak a motorok mentek így, mert a híd elfogyott hirtelen a folyó közepén. Az ilyenek miatt is nagyon jó ez az egész. Aki nem hiszi, annak mutatom a szibériai Csontok Útján rögzített darabot, mert az egyik kedvenc részem:

Igazándiból ez az etalon,  az északról délre motorozás is nagyon jó, de azon nagyon érezni a reklámokkal telipakolt üzlet szagát. Ez az igazi “haverok nekilátunk, és megyünk, amerre csak kedvünk van, néha UNICEF színekben is feltűnünk” érzést sugárzó valami, ami lehet sorozat, lehet film több darabban, egy biztos, hogy mindenféleképpen megéri végignézni azt, hogy hogyan viselkedik a brit ember, amikor a tőle keletebbre lévő kultúrák tökéletes hétköznapjaiba csöppen bele. Vagyis megpróbál, és sokszor sikerül is neki.

Nézzétek végig, megéri! A Long Way Downról pedig majd egy következő posztban.

Új táska a háznál

Megjavítva visszajött az 50 1.8-am, valamint beújítottam egy Lowepro Stealth Reporter D100 AW-t! Eléggé jó kis cucc. Belefér közel mindenem, amim van. Ez azt is jelentheti, hogy kevés a cuccom, de megközelíthetjük onnan is, hogy egy táskában simán el tudok vinni majdnem mindent. A 380 EX ugye megdöglött egy ideje, amióta megvan a 30D, azóta az 500N-t nem igazán használom. Most néztem, hogy van benne egy 24-es kodak tekercs, amiből kőkemény 1 kockát lőttem el, meg van még egy valag előhívásra váró dia/film a hűtőben. Ezeket is meg elő kell majd csalogatni valamikor. De ez még a jövő zenéje.

Addig is lefotóztam nektek az új táskát, benne a régi fényképezőgéppel, mert csak.

lowepro sr d100 aw

És ami a fentiekből következik:

  • eladó a régi fotóstáskám, konkrétan egy Lowepro Toploader 70 AW, fix 10 ropiért viheti, aki akarja
  • a megjavult objektív miatt újból frissül az 50mm-es projekt, a minden50.tumblr.com
  • ha eljutok egy fotólaborig, akkor majd lesznek szkennelt analóg képek is a flickr sztrímen.

Röviden ennyit tudnék elmondani erről.

Huszonhat év

Régi képeket szkenneltem múlt hétvégén és emiatt eszembe jutott, hogy kellene egy akkor és most. Hát itt van alul.

1983

2009

Ma fél éve temettük el anyát. Ezért ez most itt neki, sok-sok szeretettel.

Csapok

Lassan egy éve lakunk itt, 30-án lesz konkrétan az ideje, és mostanában jutottunk el odáig, hogy csapokat cseréljünk. Vettünk is két csaptelepet kábé két hete, amiből a mosogatóhoz valót másnap vihettem vissza, mivel baromira nem passzolt magasságban. De a fürdőszoba projektnek nekikezdtem még akkor.

Baromi nagy szívás volt, mivel a csere apropója maga volt a csöpögés, ami ugye víz, és az a fémen fasza rozsdát csinál, esetünkben konkrétan a mosdókagyló csapjának rögzítőcsavarján, mivel természetesen a szekrénybe csöpögött lefelé. De sebaj, nekiveselkedtem, a szétszereléssel szívtam egy rakatot, alig volt hely, mivel a csöpögés következtében (már az előző tulajéknál is jött a víz, mi egy okos kis tállal oldottuk meg a problémát, naponta kétszer kellett kiönteni) a szekrény középső polca úgy bedagadt, hogy nem lehetett kivenni. :D

De ügyes voltam, a vizsgamunka meglett. Már használjuk is egészséggel:

fürdő (1 of 1)

A fürdőszoba projekten felbuzdulva az elmúlt időszakban kerestük a megfelelő, mosogatóhoz való csapot. Mindenki azt gondolná, hogy ez kurva egyszerű, pedig nem. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen ívvel jön felfelé a csap, mennyire hajlított, ilyenek. Lehet, hogy nem vagyok érthető, de autodidakta vízvezetékszerelői mivoltomban csak ilyen szakkifejezésekre futja. A lényeg az, hogy ma végre találtunk egy fasza csapot. Drágának drága volt, de ez az egy volt az, amit mindenféle mérőszalagos ellenőrzés után el mertem hozni. És van rá hat év teljes körű garancia. Ilyet sem hallottam még mondjuk, de a hat év az hat év.

És nekiláttam főzés közben. Nem kell mondanom, szívtam, mint a picsa. Ugyanis semmiféle villáskulcs nincs a birtokomban. A rögzítőcsavar nem akart megindulni az Istennek se. A két kombinált fogóm egyike bánta, ugyanis olyan szépen kettétört, hogy még. De sebaj, mire valók a szomszédok, átmentem, kértem, 10-es kulcs odabiggyeszt, és már lent is volt, csupa rozsda, de hát ugye ezt már odafent említettem. Szóval csap ki, új felszerel. Az új csap felszerelése mindkét esetben cirka öt perc alatt megvan. Az eredmény pedig ez:

konyha (1 of 1)

Öröm és boldogság, már nem a szar négy ágú tekerős csapjaink vannak. A projekt során azonban megállapítottam néhány dolgot:

  • az olcsó csap (5-8 ropi) szar
  • ami berozsdásodhat, az kurvára be is rozsdásodik
  • villáskulcsok nélkül nem élet az élet
  • utálom az “antik” tekerős csapokat
  • szeretek műkedvelő vízvezetékszerelő lenni