Nagyon sok helyen olvastam mostanában minden féle konzulting, és média/marketing konzulting dologról. Összességében a poszt címe a konzekvencia, amit levontam. Ma élőben is megtapasztaltam ugyanezt. (Amíg melódiákoztam, részt vettem elég sok “csapatépítő tréningen” aminek a lényege az volt, hogy kurva sokat ittunk, és a konzultant is csatlakozott, de neki akkor is ketyegett az óradíja. És ingyen volt a tivornya! Mondjuk nekünk is. Pedig akkor mocsok jól kerestem, kibírtam volna.) 
Történt ugyanis, hogy a cégnél ma beindult egy háromnapos gyorstalpaló. EU-s pályázatíró tanfolyam. A pályázatírásból, és pályázatolásból eddig már jutott elég, az előző munkahelyen is, és itt is. Emiatt gondoltuk azt, hogy az úriember nem nagyon tud mondani majd erről semmi újat. Nem is tudott. De ez mindegy is. A lényeg az, hogy menet közben eszembe ötlött a fent említett sok hely, és az írások.
Mert:
- az “oktató anyag” két összeollózott póverpojnt, még a pofája is különböző, csak össze van keverve.
- az “oktató” elmondása szerint volt már minden, csak akasztott ember nem. És hogy sok pénzt nyerődött el pályázatok által, amiben részt vett. (az enyémmel több)
- ha elolvasol egy komoly EU-s pályázati kiírást (amit én már elég sokszor megtettem), akkor ugyanezt utána tudod csinálni. Legalább így.
Ezen konzekvenciák levonása után ötlött az eszembe az, hogy pályát tévesztettem. Olvasni szeretek, csak két könyv, ami már megíródott, és lehetek konzultant. Ezerrel. És eladom a semmit. Sok-sok pénzért.
Hozzászólások