A képek szereplői le sem tagadhatnák, hogy a valóságban létező személyek. A halat én főztem, inni pedig mindenki ivott. Bodza alkoholos italokat nem. És a tésztát Timi gyúrta. A mellettem ülő szőke fiatalember a sógorjelöltem, aki magyarul egy szót sem tud, de van keze.
Találtam egy receptet, ami szimpatikusnak tűnt. Gondoltam megcsinálom, mivel holnap osztálymuri, szalonnát sütünk, lesz meggyes rétes, minden. Ezért kell pogácsa. Megcsináltam. Ez lett belőle:
A két tálban ugyanannyi, és ugyanabból a tésztából sült cucc van. A jobb oldali volt a második tepsi, húsz perccel kelt többet kábé. Ennek ilyenkor nem szabadna számítania. Legalábbis szerintem.
Szemmel láthatóan a bal oldali lófaszjóska, a jobb pedig olyan, mint amit szerettem volna csinálni. Nem igazán értem, de ez van.
Az egészből egy következtetést vontam le. Gasztrovideó blogot kell csinálni tapirral, és szuperapuval. Lenne keletje szerintem.