Az év kérdése

Tamás kollégával beszélgettünk odabent. Éppen azzal foglalatoskodott, hogy a múlt csütörtöki Kraszna árvíz fotóim közül az egyiken leretusálja maga mellől a főmérnököt, amikor is eszembe ötlött, hogy anno mivel ütötték el az emberek azt az időt a melóhelyen, amikor nem dolgoztak.

Valami olyasmire gondolok, aminek egy része még most is megvan, mint például a reggeli kávézás, ilyesmi. Összeülünk mi is sokat odabent, nem ezt mondom, de amikor éppen nincs kedv se dolgozni, se beülni beszélgetni a kollégákkal, akkor ott az internet. Vagy csak maga a számítógép. Ami van. Mindig. Mert olyan nincs, hogy nincs. De ha mégsem jön a jel a dróton, akkor ideges vagy, mint az állat, hogy 2009-re annak idején repülő autókat vizionáltak az emberek, és most még egy kurva internetkapcsolatot sem tudnak stabilan megtartani olyannak, mint amilyennek azt megálmodta az ég.

Azt hiszem, ezzel tökéletesen lefedem azt, amit kérdezni akarok azoktól, akik aktívan dolgoztak kábé 1997-98 előtt. (Mert kábé akkorra datálom a net munkahelyekre való beszivárgását. Ha tévednék, valaki javítson ki.) Olyanok is válaszolhatnak persze, akiknek vannak ötleteik az egésszel kapcsolatban.

És végezetül pedig megmutatom, mire is jutott Tamás ez idő alatt, hogy legyen mit nézni, amíg gondolkodtok:

retus nélkül

retussal

1 Response to “Az év kérdése”


  • Egy kicsit korábbra megyek a történelemben, 1974-1984 között a nyíregyházi Gelka szervizben tv-szerelősködtem. Azt el kell mondanom, hogy az igazgatónk mindenkit tájékoztatott az elején, hogy nem muszáj bejárni dolgozni sem, teljes szabadság van, csak a munka legyen elvégezve, akkor csináljuk, amikor akarjuk.
    A leggyakoribb munkakerülés a kb. 50 m-re lévő Csemege élelmiszerbolt presszó részlegén, napi, 5-6 alkalommal, csapatostól kávézni, és sokszor félóráig beszélgetni elvonulás.
    Ha a kávéval tele voltunk, és nem volt kedvünk dolgozni, akkor a csuklós műszerészlámpa ernyőjét felfelé fordítva, égőt kicsavarva – mert útban volt -, az új képcső foglalatán lévő műanyag védőkupakkal vérre menő kosármeccseket játszottunk órákig, vagy ugyanezt a kukába, hibás nagyfesztekercsel (malomkerék), X távolságról.
    Elég gyakran előfordult az is, hogy a Sport üzletben vettünk, akkor még 9 Ft-ba kerülő úszós pecafelszerelést, és kimentünk horgászni a Bujtosi tóra.
    Természetesen mindezt munkaidőben!

Leave a Reply