Parklife

Tegnap előtt elgépjárműveztem a régi lakás postaládájához. Volt benne egy levél Noéminek, egy valamilyen katalógus, meg egy ajánlott szelvény nekem. A Rendőrség küldte.

Meglepődtem eléggé. Azt gondoltam, hogy a nyári autópályás gyorshajtás, de nem. Elég kacifántosan megfogalmazva az állt benne, hogy tilosban parkoltam 2008. augusztus 30-án, a nyíregyházi Szabadság téren. Valamint perforálva mellékeltek hozzá egy csekket, harmincezer jó magyar forintról, amit 15+30 napon belül be kell fizetnem, ha nem fellebbezek, ami ötezer pénzt kóstál.

Káromkodtam egy kurva nagyot még a Korányi utcai postamesterség előtt, és konstatáltam, hogy a jogtanácsosunk segítségét kell kérnem. Ő azt mondta, semmit nem lehet csinálni, fizessek. A baj az, hogy nem is igazán emlékeztem a dologra, ezért úgy döntöttem, bemegyek a zsarukhoz, és megnézem a képeket, amik bizonyítékul szolgálnak az ügyben.

Bementem! Az ügyintéző ebédelni volt, egy kedves hölgy fogadott, egyből tegezőviszonyba kerültünk, így mondhattam volna, hogy mutasd a képeket, bázz’, de nem ezt tettem, hanem udvarias fiatalember módjára megkértem, hogy pötyögje be a gépkocsi rendszámát. Ezek után rövidesen eldobtam az agyam.

Ugyanis a képen láttam az APEH melletti oldalát a térnek, ott egy megállni tilos táblát, és egy szuzukit, szépen hátbafényképezve. A következő képen pedig a kocsink motorházának a felét, az első rendszámunkat, és egy járdaszegélyt, talán házfal is volt rajta. Ekkor kérdeztem meg a hölgyet, hogy ne haragudj már, de te ebből látod, hogy hol állt a tulajdonomban lévő gépjármű? A válasz egy határozott nem volt, és az, hogy a kollégák tévedhetnek, meg bevételt kell csinálni.

Röviden összefoglalva rászánok ötezret, amit az APEH visszautal, ha nekem lesz igazam.

5 Responses to “Parklife”


Leave a Reply