Betűcsoki

G betűs betűcsoki, mint régenProfiban voltam ma, és ilyet találtam a pénztárnál. Egyből kellett, meg is vettem. Finom is volt, meg eszembe jutott egy csomó kisgyerekkori emlék. Mindig a nagymamáktól volt betűcsoki, én G-t kaptam, mint ez is, a húgom meg T betűt. És ezer éve nem találkoztam ilyennel. De ezek szerint újra nekikezdtek Szerencsen. Ezek szerint a mi gyerekeinknek is lesz majd betűcsokija. (Ami igazándiból állat abc, de ez kit érdekel. Nekem mindig Betűcsoki volt, ezek szerint a jövőben is maradhat az.)

És majd rohadtul összecsokizhatják magukat a törpék, meg kunyerálhatnak másikat. Ahogy magamra emlékszem, az sem fog számítani majd, hogy milyen betű van rajta, milyen állattal, csak az lesz a lényeg, hogy lehessen enni. A nagymamák-nagypapák meg örülni fognak, mint a fene.

Meg én is, mert ez egy jó dolog. Az ilyesmiket nem is lett volna szabad száműzni a gyerekek csokipalettájáról. Mert ha őszintén belegondolunk, akkor nem igazán van mostanság semmi a finom régi csokoládék közül. Habár Vadász szelettel valamikor nemrég találkoztam.

1 Response to “Betűcsoki”


Leave a Reply