Hosszú volt a vonatút. Egy kedves házaspárral és a kisgyerekükkel, meg a vonaton szerzett újdonsült háverjával, egy házaspárral, és egy balatoni bácsival ültem egy fülkében, mert az ícére nem volt helyjegy, csak délután kettőre kaptam volna. A cigány házaspár az elején dühöngött, mert egy eladás során nagyon átbaszta őket a vevő, ugyanis kicserélte a pénzköteget, amit az apuka előzőleg betett a zsebébe, és ezresek helyett kétszázasok voltak benne. Vicces egy dolog lehetett kétszázezer helyett negyvenet markolni. Vagyis 41800-at. Mindegy. De a lényeg, hogy hazaértem.
A tegnapi nap pedig: SzuperApu>-val tegnap elmentünk megünnepelni szépen könnyedén nagybácsiságát, és az én apaságomat, ami persze ugyanazon hölgyemény (Bodza) miatt következett be. Megnéztük magunknak a Tandemet. Jó hely, meg kell hagyni. A sör olcsó, és azon gondolkodsz, hogy ki kicsoda lehet, meg kinek van kint a blogja!. (Staroprament toltunk.) Majd Laci telefonált, hogy menjünk hozzájuk öt körül. És akkor elkezdődött, amire nem számítottam. Beittunk erőst! (Egyébként meg most telefonált, hogy mi a flickr cím, mert a család nézegetné Bodzát otthon.) Elvilliztünk a Habárba, ahonnan nemtom, hogy mikor keveredtünk haza, gyalog. Még mentünk, vettünk kaját, éjjeliztünk, és lefeküdtünk aludni.
Miután meg hazaértem a kórházból, kislattyogtam a teraszra elszívni egy cigit, és meglepődve konstatáltam, hogy a varjak a temetőből egy kurva kár nélkül mennek hazafele, a Sóstói úti Kórház irányába! Érdekes!
És már csak két nap, és hozom haza a csajokat!!!
0 Responses to “Hazaértem”