…harcsapörkölt, nokedli
Péntek délután elindultunk Egerszalókra, pihenni egy nagyot, és babanézőbe. Ami ma, volt, de erről majd később. Már ha sokat írok. Amit nem hiszek. Szóval elindultunk, keresztül a Bükkön, ahol az út olyan szar, hogy az úthibákkal a nem léltező utakat jelölik. Kapott a kis kocsi rendesen, de bírta, mert már eléggé összehaverkodtunk. Naszóval Egerben Teszkó, kaja, aztán szállásfoglalás. Az egerszalóki tározónál aludtunk kettőt, nagy csönd, és nyugalom. És kellemes környék. Szóval szombaton szétjártuk a lábunkat, találkoztunk legalább ezer köztisztviselővel, akik kasztokat alkotnak. (Egyébként Egerben volt a napjuk szombaton.) Szóval a kasztok. Részeg köztisztviselő, fáradt köztisztviselő, kajástáskás köztisztviselő, pattanásnyomkodó köztisztviselő. És még sokan mások. És ott volt Peti, a kb. két éves afroeurópai köztisztviselő, aki nagyon aranyos kiskölök volt. És rohangált össze-vissza.
Egyébként minden köztisztviselőnek kék karszalagja volt – tiszta sziget hangulat, vagy fílingérzés – és szabályosan rajzottak. És volt “Apu a király!” pólós kiskölök is, akiről gyanítom, hogy nem volt köztisztviselő.
Tehát mi, piszlicsáré kis közalkalmazottak magunknak szerveztük a kirándulást, de sokkal jobban éreztük magunkat. Szombat este például nyugis tévézés volt. Vasárnap pedig találkoztam Helgával, Jancsival és az ő Annájukkal. És ittunk, vagy ettünk fagyi nélküli jegeskávét, meg ebédeltünk finomat – Jancsi főzött.
Én meg főztem harcsapörköltet (harcsa a fagyasztóból) nokedlivel, miután hazaértünk. Eléggé jó lett. De egy dolgot nem kellett volna. Mármint a nokedlit belefőzni. De mindegy, mert kábé két adagnyi, és az íze ugyanolyan, holnapra úgy sem lesz belőle semmi, mert ezt visszük ebédre, meg talán lesz belőle kis vacsora.
Egyébként minden köztisztviselőnek kék karszalagja volt – tiszta sziget hangulat, vagy fílingérzés – és szabályosan rajzottak. És volt “Apu a király!” pólós kiskölök is, akiről gyanítom, hogy nem volt köztisztviselő.
Tehát mi, piszlicsáré kis közalkalmazottak magunknak szerveztük a kirándulást, de sokkal jobban éreztük magunkat. Szombat este például nyugis tévézés volt. Vasárnap pedig találkoztam Helgával, Jancsival és az ő Annájukkal. És ittunk, vagy ettünk fagyi nélküli jegeskávét, meg ebédeltünk finomat – Jancsi főzött.
Én meg főztem harcsapörköltet (harcsa a fagyasztóból) nokedlivel, miután hazaértünk. Eléggé jó lett. De egy dolgot nem kellett volna. Mármint a nokedlit belefőzni. De mindegy, mert kábé két adagnyi, és az íze ugyanolyan, holnapra úgy sem lesz belőle semmi, mert ezt visszük ebédre, meg talán lesz belőle kis vacsora.
Dehosszúvoltam. Azannya.
0 Responses to “megjártuk”